Amit a myxomatózisról jó tudni!

A myxomatózis egy olyan vírusos betegség, mely minden évben komoly problémákat okoz a nyúltenyésztőknek. Minden nyár elején megnövekszik a nyúltartók és az állatorvosok dolga a nyulak körül, hiszen akkor van ideje a míxomatozis elleni vakcinázásnak.

Mit kell tudni a myxomatózisról?

Myxovac vakcinával kell oltani, mely 20 adagos kiszerelésben kapható, és állatonként fél millilitert kell izomba fecskendezni. Minden öt hetesnél idősebb nyúl oltható, még a vemhes és szoptatós anyák is. A védelem az oltás követő 10. napon vális teljessé, és egy éven át tart. A betegség kórokozója a Leporipox virus genus tagja. A vírus 55 Celsius fokon egy perc alatt inaktiválódik, beszáradt bőrön azonban 7 hónapig is életképes maradhat. 

Tünetek:

A lappangési ideje 7-10 nap. A bántalomnak többféle megjelenési formája ismert. 

Az ödémás kórforma vizenyős, kocsonyás beszűrődések jelentkezésében nyilvánul meg. A virulens vírustörzsek hatására a fülek, szemhéjal és az orr bőre megduzzad, nyálkás-gennyes kötőhártya gyulladás és orrhurut lép fel. Később az egész fejet ödémás duzzanatok borítják, a fület olykor hatalmas, kocsonyás duzzanatok lehúzzák. Hasonló kocsonyás duzzanatok jelennek meg a végbél és nemi szervek nyílásainak környékén és néha a test egyéb területein is. A betegek légzési nehézségek és tüdőgyulladás tünetei között, többnyire 7-10 nap alatt elpusztulnak. Előfordulnak azonban korai, hirtelen elhullások, valamint elhúzódó esetek is, amikor amikor a betegek a második-harmadik héten csonttá-bőrré lesoványodva hullanak el.

A második kórforma az úgynevezett nodurális alak, amikor a felsorolt helyeken körülírt kisebb és tömöttebb duzzanatok képződnek. A betegségnek ez az alakja több hétre elhúzódhat és jobb indulatú, bár olykor ugyancsak jelentős veszteséget okozhat. 

Észlelték azonban a myxomatózisnak olyan enyhe formáját is, amikor csupán kötőhártyagyulladás, orrfolyás és tüsszögés mutatkozott. 

A ferőzés módja:

A vírust mindenekelőtt a vérszívó, külső élődködők, a hártyásszárnyú szúrórovarok, különösen pedig a szúnyogok, mint vírushordozók viszik át egyik állatról a másikra. Ezzel magyarázható, hogy a betegség főként tavak, folyók, nádasok, udvari víztározók, trágyadombok környékén élő nyúlállományokban szedi áldozatait. Előfordulása szoros kapcsolatot mutat a szúnyograjzás idejével. Mentes állományokba olyan zöld-, illetve száraz szálas takarmányokkal is behurcolható a vírus, amelyen myxomatózisban beteg üregi nyulak lakta területről származnak, illetve egyéb eszközökkel. 

A fertőződésről:

A szúnyog szúrása közben nemcsak nyálat bocsát a sebbe, hanem fertőző anyagot is, tehát közvetíti a kórokozó vírust. A nyúl allergiásan válaszol a szúnyogcsípésre, ami a szúrás helyén duzzanatképződésben jelentkezik. 

Hogyan védekezzünk a bántalom ellen?

1., Kerülni kell az idegen állat bejutását, érintkezését más állatokkal. ( tenyészállatok )

2., Az állatokal lehetőleg zárt épületben tartsuk. A nedves, pocsolyát helyekt meg kell szüntetni. 

3., Gyakori szellőztetéssel el tudjuk kerülni az istállóban leülő ammóniát, párát, amit a szúnyogok kifejezetten szeretnek. 

4., Sokat javít a helyzeten, ha istállónk falait levakoljuk, hogy ne költözhessenek be a kórokozók. 

5., Rovar csapdák használatát javaslom inkább, a rovarirtó, illetve riasztó helyett. 

Egyéb fontos tudni valók:

A beteg állatot nem szabad véres úton leölni, a bőrét kiszárítani vagy a húsát elfogyasztani. A levágott és lebőrözött állat húsát tilos értékesíteni és belsőségeit a szemétdombra szórni. A betegséget vagy gyanúját jelenteni kell az illetékes állatorvosnak, aki a további intézkedéseket megteszi. 

( Kistermelők lapja alapján )